Máté németen egy mondatba a schneiden helyett schmerzent ír.
én: – Öhm… az úgy….
Máté ránéz, rájön, mit írt: – Bazmeg! “Fájtam uborkát.”

Szabi hozott egy csillámpónit, irodalmon játszottunk vele.
S.: Tegyük el a lovacskát! (ez így 12.-ben nagyot üt a szakállas tanárbácsi szájából)

S.: – “Anyám kún volt…”
Tomi: – Anyám tyúk volt.

valakinek (megöl, ha kiírom a nevét) sikerült ezt leírnia: Weöresmarthy (=Vörösmarty)

S.: – Hl élnek határainkon túl magyarok?
Szinti: – Erdély.
én: – Üzbegisztán.

Hittan, nem a helyünkön ülünk. Kérek egy zsepit Ádámtól.
Ádám jelentkezik.
Krisztián bá: – Igen, Ádám?
Ádám: – Odamehetek a helyemre zsepiért?
Krisztián bá: – Annyira tudtam, hogy nem egy értelmes kérdés lesz…

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: