Aranyköpéseink :)

Tegnap fakton kintről baromi nagy vinnyogást hallottunk.
Kinga: – Disznóvágás van?
meghalljuk, hogy D.-né rájuk szól
Kinga: – Úúúú, szegények, elkapta őket.
én: – Na, most lesz disznóvágás.

Krisztián bá: – Gangesz, ugye tanultál hittanra?
én őszinte megdöbbenéssel: – Mit? (semmit nem vettünk múlt órán)
Krisztián bá: – Ez a lehető legrosszabb válasz volt.

én: – Kinga, a Hanna tök szereti az orosz olvasókönyvet, amit loptál nekem Maresztól.
Kinga: – De jó! Végre loptam valami hasznosat.

K. Kinga: – Kapd be.
Jázmin: – Vedd elő.
K. Kinga: – Jó. (és már csatolja az övét)
Kinga: – Ne-ne-ne-ne! Nem olyan fontos!

K. Kinga: – Amikor tegnap délután ment el a matektanár, először leesett a kezemből egy toll. Lehajoltam érte, akkor leesett a maradék kettő is. Aztán tudod, mit csináltam?
én: – Földhöz basztad a könyveket is?
K. Kinga: – Kikísértem.

én: – Tomi, mekkora tirpák állat vagy te.
Tomi: – Ilyen ez a popszakma.

Töri érettségi példa, húzd alá a lényeget.
Feribá: Az nem jó megoldás, hogy aláhúzod az egészet, mert abban biztos benne van. Volt ilyenre példa.

Hittanon kicsit passzív volt az osztály. 
utána Krisztián bá megy ki: További jó fotoszintetizálást kívánok.

Irodalom, agyfasz közeli állapot.
Kinga lebassza a tollát, jelentkezik.
én: – Jelentkezik…
K. Kinga: – Bajok lesznek.
én: – Igen. Ilyenkor szokta elküldeni a halál faszára.

S. őszerinte épp segít nekünk érvelő fogalmazást írni, de amúgy nem annyira.
G. Fanni: Óra végén elmondja, hogy kell érvelő fogalmazást írni?

Szinti Kingának: – Nem retusálod ki a képét? (S. képét)
Kinga: – Nem rakom rá a laptopomra, mert bejelez a vírusirtó.

S.: – Egyik társatok azt írta… (tavalyi érettségiző)
Fanni: – Nincsenek társaink, nekünk ellenségeink vannak!

Repül valami Fanni felé, Fanni azt hiszi hirtelen, hogy a telefonja.
Fanni: Úristen! Az agyamba bevillant egy fájdalom.

Egyik osztályban van egy ikerpár. 
Dóri egyiküknek: – Boldog szülinapot!
Jucus: – Te meg tudod őket különböztetni?
Dóri: – Nem mindig. Miért?
Jucus: – És ha nem neki van szülinapja, hanem a tesójának?

Állunk a pénztár előtt a folyosón. Ricsibá belénk köt, hogy egyes sorba álljunk. Ordítva elkezdem verni magam mögött a szekrényt, mert nem bírom idegileg az embert.
Kinga: – Ez hihetetlen. Egymás kezét ne fogjuk meg?
én: – És figyeld meg, három percen belül jön Adri néni, hogy már megint tiszteletlen voltam a tanár úrral.

Erika néni megkérdezte, hogy ma megyünk-e hangversenyre. Én lazán közöltem, hogy nem, holnap (pedig ma, csak elfelejtettem).
Erika néni: – Tényleg? Pedig a 9.-esek matrózblúzban vannak.
Kinga: – Tanárnő, ma megyünk, csak a barátnőm beszámíthatatlan.

K. Kinga: – Csináljunk valamit!
Jázi: – Basszunk hozzá két széket.
K. Kinga: – Az túl sablonos.

Krisztián bá az osztályozó értekezletről mesél: A rosszabb osztályokról elég sokat beszéltünk. A tietek hamar lement. Nem beszéltünk. Az volt a taktika, hogy mindenki kussban van, előbb szabadulunk.

Diszti felordít, Krisztián bá csúnyán néz rá.
Dé: Elkapott egy hóvihar.

Hangversenyről Kinga előbb lelépett.
utána meséli: Én hanyatt fekve ültem a széken. Krisztián bá meg mögöttem ült, aztán támogatott hátulról, hogy úgy üljek, mint egy ember.

Erzsi néni és a puzzle: – Pázöl. Pázzl… Hogy kell mondani?
én: – Kirakó.

Mentálnéni: – Kérem a dolgozatokat.
Tomi: – Anyád tudja, hogy kéregetsz?

Tomi Mentálon (2. óra): Elmehetünk ebédelni?

Fanni: – Gangesz, ez a hülye megkérdezte, elmehetünk-e ebédelni.
én: – Tudom, itt ülök előtte.
Tomi: – Mondd nekem is!
Fanni: – Ez a hülye megkérdezte, elmehetünk-e ebédelni.
Tomi: – Tudom, én vagyok az.

Mentálnéni szigorúan a túlsó padsornak tart órát, de egyszer átjött hozzánk csendet kérni.
Tomi: Átlépett a háborús zónába.

Krisztián bá: Unom, hogy általában 12-ból nyolc és félnek nincs házija.

Szituáció Mátéval. Máté szenved.
Krisztián bá: Ti nem érzitek azt a rángást a kezetekben, amit én…

A szituban Máté épp egy londoni hotelen beszélget az alkalmazottal (tanárbácsi).
Krisztián bá: Kérdezik, miért nő az öngyilkosok száma. Mert a londoni recepciósok leszúrják magukat, azért.

Szitu: Tomikának eltört a keze, elmegyünk vele a kórházba.
Tomi: És én most elmegyek magammal?

“Röntgenfelvétel”. Krisztián bá annyira beleéli magát, hogy felkap egy lapot, és felcseszi a táblára, mintha világítószekrény lenne.
Kinga: Öhm… ez szükséges?

Töri, elő kéne venni a könyvet. A padsorunkból egy embernek van. Mi jelentkezünk.
Feribá: Látom. Érzékelem.

Tomi: Van valakinek ilyen megbaszott matekkönyve?

A szünetben megtaláltunk egy régi lopott kalapácsot a szekrényben.
Tomi házit ír(na): Azt írja, számítsa ki számítógép használata nélkül. Hát be se tudom írni a gépbe! Hol az a kalapács?!

Tancinéni: – Tomika, mi a baj?
én: – Matekozik.
Tomi: – Nagyon meg-Á! A kurva anyját!

Tancinéni: Majd töröljétek le a hetest.

E.: – Ezt a feladatot miért nem csináltad meg?
Tomi: – Annál már elvesztettem az eszméletem.

Kinga: – Nem tudtok olyan helyet, ahol péntek este kevesen vannak és olcsó?
Jázmin: – Tesco.

K. Kinga: Lényegtelen vagy, Kinga, mint a pinty!

A gyerekkori strandolásainkról beszélünk, hogy milyen fáradtan vonszoltuk magunkat haza.
Kinga: – Gondolom jó piros voltál mindig.
én: – Nem, anyus mindig bekent.
Kinga: – Én is bekentelek, de sokra nem mentünk vele….

Máté: – Kimehetek?
Krisztián bá: – Hova?
Máté: – Afganisztánba!

S.: – Kurázsi mama hol árulta a portékáit?
én: – A Himalája hegycsúcsain!
Kinga: – Vasalás közben.

S.: – Milyen trauma érte a kislányt?
Jázi: – Tükörbe nézett.

Tomi S.-nek: Hogy kapnál zárlatot!

Tomi Reidire: A szemüveges úr.

Fanni: – Nem tudom, mi baja az E.-nek, de folyamatosan szidta ezt a padsort.
én: – Mondjuk én tegnap véletlen szó szerint elküldtem a picsába…
Fanni: – Hm. Akkor lehet, hogy kicsit morcos emiatt.

Előzmény: Adri néni csoportja gondozástanon a fürdetést vette, Tomikának nem ment annyira jól.
Krisztián bá: – Tomika, ráérsz ma este? Gyere át megfürdetni Márkot. (majdnem szomszédok)
Tomi: – Mivan?
Krisztián bá: – Adri nénivel ebédeltem, az van.

Krisztián bá: Ez így sokkolta az agyam és format C…

Németen kintről betonkeverés hangja hallatszik. Szinti már Krisztián bá mellett ül büntiből, mert röhögött.
Szinti a hangra: – Lefőtt a kávé!
Tomika: – Neked mindjárt le fog.

Fanni Kinga jegyzetéből írja az anatómia dogát. Vitaminok előfordulása.
Fanni: – Kinga, csak szólnék, hogy a tojás az egy s.
én: – Az meg tojássárgája. (tojáss.)
Tomi: – Akkor meg írd ki, te paraszt!

Ülök Máté helyén, Disztivel társalgok. Máté leülne.
Máté: – Gangesz, kapd már be a faszom. 
én: – Nem.
Máté: – Jó, nekem az is elég, ha elmész innen.
én: – Tudtam, hogy megegyezünk.

Jázmin: Kinga, te egy kibaszott pingvin vagy!

én: – Múltkor sütöttem pizzát. Legközelebb majd azt sütök nektek.
Kinga: – Mint a palacsintát? Elém basztad: “nesze, hajtogasd szét!”.

K. Kinga magán kívül röhög.
én: – Rám beszéltek folyamatosan. Most a Kinga van megőrülve.
Kinga: – Csak tudod, az a különbség, hogy ő még így sem nyalja meg a lábam… 

S.: – Mivel kezdődik a második felvonás?
Tomi: – Nagybetűvel.

S.: – Írjátok le a mű lényegét! (Godot)
én: – Szabad véleményt nyilvánítani, vagy inkább türtőztessem magam?

Előzmény: Mentálnéni papírból tart órát, de nagyon durván.
Ma Kinga tartotta az anatómiát.
Juci: – Tanárnő, wikipédiáról szedte le?
Kinga: – Nem, az a másik tanárnő, aki hétfőn 2. órában szokott itt lenni.

S.: – Judit, én a helyedben hallgatnék…
Juci: – De nincs a helyemben!

Valakinek a szakálláról pofázok Fanniéknak nyelvtanon.
én: – Szakál….. (S. megfogja a vállam) ….lamtitkár!

S.: – Kedves Éva…!
én mosolyogva: – Bizonyára csak én zavarom ezt a rohadt órát.

S.: – Mit csinált Bessenyei?
Fanni: – Feltalálta a vécét.

Nyelvtan, hisztizek, mert S. hülye.
én: – Nagyon ideges leszek…
Kinga: – Gangesz, te inkább kussolva leszel.
én: – Nem. Én kibaszva leszek.

Máté: Most ugrik a majom a kútba.

én: Ne oszd az észt, baszd meg, neked sincs elég!

Matek. Fannit meggyőzöm, hogy úgy jó a feladat, ahogy én mondom (nyilván nem).
Fanni: Üsd meg magad, jó?

Tomi sírva dobálta magát a padon matekon.
Fanni: Mit vergődsz itt?

Vihogok, Fanniék még nekiállnak dobálni.
Kinga: Ne! Ne idegesítsétek fel a fenevadat!

Mentálhigiéne, Fanni tapsol, néni morcos.
Fanni: Hoppá, bocsánat. Elfelejtettem, hogy ezen az órán nem szabad tapsolni.

Tomika cenzúrázta a “mindenkit basznak a veszprémi srácok” mondatot: Mindenki asztal a veszprémi sátor.

Mentálon páran énekelünk: – Egyszer megjavulok én! Jó leszek majd!
Kinga: – Ez a ti szátokból olyan… fura.

Mentálnéni: – Személyiségzavarok.
Kinga: – Ezt vegyünk célzásnak.

Németre szituációkat kellett kidolgozni.
Tomi: A mondataimban balladai homály van.

Krisztián bá és Zsola előadnak egy szitut.
köszönés után Zsolti: Kérdezze meg, hogy segíthet-e!

Péntek hatodik órában kicsit rosszak voltunk, akkor kaptuk az osztályfőnökit is. Krisztián bá eközben a szomszéd teremben próbált órát tartani.
meséli: Nem olyan volt, mint a cirkusz, mert az halk. Inkább olyan, mint amikor irtják a cirkuszt…

Diszti: Neked van ilyen hasmenésszagod?

Kinga nyitott szájjal rág.
én: Csöpög a szádból a zsemle. Nem baj?

Feribá: – Ki volt az a híres magyar, akiről egy külföldi film készült? (Almásy)
én: – Viszkis rabló.

Feribá: – Fontos volt nekik a kormány és a parlament. Mert ha mindkettő mögöttem áll…
én: – Akkor előttem van észak.

Tomiék telerakták Kinga táskáját falevelekkel.
Kinga: Bazmeg, mi ez a botanikus kert a táskámban?

Matek.
Jázi felnéz a táblára: Ez mi a Jóisten kurva szája?!

Kinga is felnéz a táblára: Hát ez elég rondán néz ki. Mondhatni, ótvarul.

Múltkor kiraktam facebookra egy 20 évvel ezelőtti LGT koncertfelvételt, Tancinéni összezuhant, hogy ő azon ott volt, és az most volt nemrég, és úristendeöreg. Az LGT-s karkötőm miatt előkerült a téma.
Kinga: – Mikor volt?
én: – ’92-ben.
Kinga: – Hát én akkor még egy perverz gondolat se voltam.
én: – Én is ugyanezt írtam neki, akkor még jobban kiakadt.

Jázmin: Mi a fasztól fehér a csizmám? Ezt nem mondtam ki!

Diszti: – Sokat dobna az átlagomon, ha megadná a négyest.
Tancinéni: – Nekem meg sokat dobna az óráimon, ha bírnál rajtuk magaddal.

Tancinéni: – Mik a vitorlás billentyű részei?
Juci: – Árboc!

Peti ideges az anyósára. Meséli, milyen lassú a reakcióideje: Szerintem hátba rúgod, azt is két perc múlva reagálja le.

LGT-t hallgatunk, anyu kicsit már unja. Berakom a kakukkos karórát, mert köcsög vagyok. 
anyus: – Nabazmeg.
apu: – Keresd meg neki a tengelykezű félembert…

Vált a zene, a következő szám elég halk.
apu: – Mi ez?
én: – Szólj rám, ha hangosan énekelek.
anyu: – És azért ilyen halk, hogy ne szólj rá!

anyus: – Beszéltem nagyanyáddal.
én: – Jól van. Engem nem hiányolt?
anyus: – De. Egyből el is meséltem neki hirtelen felindultságomban az osztályfőnökidet (amit pénteken kaptam). Meg akkor már a két szaktanárit is, hadd legyen büszke.

Bátyáméknál volt régóta egy babzsákfotel a “lomtárszobában”. Tegnap láttuk, hogy a kiscsaj azon ugrál, rákérdeztünk.
Peti: Nem tudtunk neki karácsonyra venni túl sok mindent, úgyhogy beraktuk ezt a fa alá. Egyrészt nem rágják szét az egerek, másrészt Hanna teljesen meg van hatódva, hogy az az ő fotelje. Annyira elmések vagyunk!

Hanna holnap kezdi a bölcsit, apuval erről beszélünk.
én: – A beszoktatás maximum egy-két hét, nem?
apu: – Nálad sokáig tartott. Három évig. (Jó, hát nem szerettem az ovit.)

Lilla németen rágózik, Krisztián bá kiakad.
Lilla: – Most miért néz így rám?
Krisztián bá: – Csak nézem, ha felkenlek a falra, milyen lesz a Lila szín…

Kinga: Van fantáziája. Csak szar.

Krisztián bá: Vannak olyan helyek, ahova a hajléktalanok bemehetnek melegedni. Ez nem az.

Krisztián bá: Mit csinálsz, te nagyon szegény?

Diszti megkapja az idodalomdogáját.
Dé: Tanár úr! Amíg finom vagyok és nőies, beszéljük ezt meg.

Irodalom.
én Kingának: – Ha hozzám szól, mondd meg neki, hogy rosszul vagyok (leteszem a fejem. felemelem.) Amúgy nem.
Kinga: – Ha hozzám szól, megölöm. Amúgy igen.

Diszti: Szenilis. Elfelejti, hogy hallja.

S.: – Zsolt, fejezd már be!
Zsolti: – Hazamenjek?

Beckett: Godot-ra várva. Kicsit kiakadtam a művön.
óra felénél felordítok: Annyira jó, hogy két csöves vár egy harmadikat és pont, mi meg már Istennél meg a modern ember kilátástalanságánál tartunk…

én: Elharapom a saját arteria carotis communisom…

Dé: – Tanár úr!
S.: – Egy pillanat.
Dé: – Le vagy szarva.

Tomi teszi fel a telefonját töltőre, áll a sarok felé fordulva.
S.: – Tomi! Mit csinálsz?
Tomi: – Csak pisálok.

Nyelvtanon Fanniék elkezdenek énekelni, de a végére már fél osztály üvölti: – Üres a hordó, repül a korsó, mindenki fekszik az alkoholtól. Micsoda álmok, micsoda lányok, mindenkit basznak a veszprémi srácok.
Fanni: – Ez egy meccs!

Fanni: Őseinket felhozád Árpád szent bércére…

S. Veszprémről beszél.
én: – Gyerekek, Veszprém! Énekeljünk!
Páran elkezdik a Kossuth utcánt (“most alszik a város minden éjjel…”), páran az üres a hordósat.
Tomi énekel: – Üres a hordó minden éjjel…

Kinga és Máté verekedtek. Máté kifutott. Pár perc múlva jön be Adri nénivel.
mondja Kingának: Azt hittem, ha nyílik az ajtó, egyből ütsz. Ezért előreengedtem.

Fogzásról beszélünk.
Erzsi néni: – Miután kinő, mi lesz?
én: – Foga.

Adri néni osztályfőnökit adott Máténak és Tominak, de felcserélte az ellenőrzőjüket. Nem esett pánikba: kinyomtatta, és ráragasztotta az elcseszett szövegre.

Német, szituációk. Tomi keresi a várat.
Krisztián bá: – Dort. (ott)
Tomi: – Danke! (és elmegy a helyére)

Krisztián bá: – Auf Wiedersehen.
Tomi: – Csucsu.

Krisztián bá: Ez ilyen tiroli nyelvjárás?

K. Kinga Lillának: – Olyan vagy, mint egy hörcsög. Egyből ugrasz.
Kinga: – Mert a hörcsögök olyanok…

Szituáció, Krisztián bá Grüß Gottal köszön.
Diszti: Most nem azért, de mikor köszönünk úgy telefonba, hogy Isten hozott?

Krisztián bá: Azért kell ennyit rizsázni, hogy az elnököt meg tudd győzni, hogy tudsz németül. Az elnököt, mert én tudom, hogy igen vagy nem.

K. Kinga átalakít egy mondatot E/1-be, de pár dolgot magázóban hagy.
Krisztián bá felhorkan: Te! Az én barátnőmmel töltesz egy hetet Németországban?!

Szinti: – Eszter, le van vágva a hajad, vagy hülye vagyok?
Diszti: – Le van. De amúgy hülye vagy.

Bioszdoga előtt. 
Kriszti: – Mekkora lap kell?
Tancinéni: – A4-es. Huszonegy és fél centi.

Tancinénivel megegyeztünk, hogy mi kussolunk dogaírás közben, ő pedig mozdulatlanul ül az asztalánál és elmerül a dogajavításban.
Tancinéni: Ha beszéltek, az mindkettőnknek rossz. Morcos leszek, ha ezt otthon kell javítanom, és mászkálni fogok köztetek.

Valaki megtöri a csendet.
Tancinéni: Na, drágáim! Hadd javítsam ezt a szájbavert dogát.

K. Kinga: Annyira bennem van az a kép, amikor a múltkor felállt, és 24 ember kezdett el füzetet csukni, zörögni, lapozni…

Erzsi néni: – A baba fogát onnantól kell mosni, hogy kinő, addig nem.
Kinga: – Eszembe nem jutott volna, hogy ne mossam meg a fogát, amikor nincs neki.

Máté szentségel a kinyomtattatott érettségi feladatlapjait rendezgetve: Hogy lehet ilyen alpári módon összetűzni valamit?

Krisztián bá meséli, hogy Anita néni talált Disztiékról régi, kisiskolás képeket.
Krisztián bá: Szerintem facebookon olyan furán mutatnának… És ha azt kérdezed, ez zsarolás-e: IGEN.

Irodalom, páran írnak. Próbálunk súgni, S. közben adja le az új anyagot. A Buddenbrok ház, cím felírva a táblára. S. hirtelen Kingára néz.
Kinga: – Cccc….
én: – Azt szeretnénk kérdezni, hogy a Buddenbrokban a k előtt nincs egy c?

Súgnék Dének, S. kiakad.
Diszti: Csak azt beszéltük meg, jön-e faktra.

Kafkából írtak.
Diszti: Kinga, mondj már valamit a cafkáról!

Kinga a füzetemet használja a többik megsegítésére. Kafka, Átváltozások.
hátrafordul: Úgy bírom a jegyzeteid: “azért változott át, mert egy bűnös geci”.

K. Kinga ezek után leírja a dogába: Azért változott át, mert büdös volt. (így értette)

Utolsó órára kicsit megint megőrültem. Vinnyogva röhögök, közben narancshéjjal dobálom a fél világot.
Diszti: Gangesz! Rájöttem, hogy te füvezel.

összetekerek egy újságot: – Bzzzz… Lézerkard!
Tomi elveszi, kettétépi
egyik felét visszaeszem: – Bzzzz… Lézertőr.
Tomi kikapja a kezemből, csak egy kis csücske marad a kezemben
Tomi: – Lézercsipesz.